lebetegedtek

Múlt hétfő óta náthásak és köhögnek a fiúk. Sikerült ideig-óráig gyógynövényes sziruppal enyhíteni a tüneteken, de már nem bizonyult elegendőnek. Vackor szerdán a fülét is fájlalta, egyből raktuk rá a melegítős sapkát. Jajgatott, sokára aludt el, fél óra múlva pisisen riadt fel. (Kapott pelust, éjjel egyszer kellett itatni.) Csütörtökön Vackort már itthon tartottam, Levit még bevittem a bölcsibe. Elváláskor sírt, egész nap köhögött, délután a rendelőbe vettük az irányt. Saját orvosunk persze pont nem volt, a helyetteséhez mentünk. Csúnya a torkuk, a szemük, kaptunk gyógyszert és szemcseppet. Folytatni kell az orrszívást, orrcseppezést és a szirupot. Szerencsére lázuk nincs, a tüdejük tiszta és ha minden oké, elvileg szerdán mehetnek. Szerintem azért kedden elmegyünk kontrollra a saját doktornőnkhöz...

Persze a szombati bölcsis gyereknapi programunk ugrott. A vasárnapi családi szülinapi buli is igen kétséges. Pont ez hiányzott, amikor hétfőn kezdek újra dolgozni! Ráadásul Pisti is nemrég kezdett az új helyén-neki sem lenne jó pont a hiányzás. Anyósom lesz a fiúkkal, majdcsak meglesznek valahogy... A mai "ügyelet" nem sült el a legjobban: amíg a hagyatéki tárgyaláson voltam, Levi vigasztalhatatlanul ordított, majd közel 2 óra múlva teljesen kifáradva elaludt. (2,5 óráig meg sem nyikkant és utána is visszaszunnyadt egy fél órára.)

KalandVár

Apa ötlete volt, hogy menjünk el a Mezőgazdasági Múzeumban megrendezett játékkiállításra. Papáék is csatlakoztak, a műjégpályánál találkoztunk. Rengeteg árus volt, már a Vajdahunyadvárban várta a vevőket a kirakodóvásár. Utolsó nap volt, de így is nagyon sokan voltak. Csak az emeleti kiállítókat jártuk végig, a földszinten már kitört a balhé. A fiúk a távirányítós autót szerették volna kipróbálni, csak elég nagy sor volt és nem is nagyon haladt... Inkább kimentünk és vártuk a lovagi tornát. Csak az elejét láttuk, mert a család inkább a csónakázás mellett voksolt. (Nem baj, úgyis a tavalyi műsort adták.)Volt kalandban részünk így is: olyan alacsony volt a vízállás a tóban, hogy a csónakuk megfeneklett. Szegény papa teljesen leizzadt a nagy evezésben, de nem tudtunk kimozdulni a holtpontról. Végül levette a cipőjét, kiszállt és megtolta a csónakot.

vidámpark

Máj.10-én egy hirtelen elhatározással és az üdülési csekkekkel a Vidámparkba vettük az irányt. Jó sokan voltak, parkolót persze csak jóval messzebb találtunk. (Nem is tudom, miért kocsival mentünk?!) Külön sor volt a csekkeseknek, ami a sok adminisztráció ellenére egész jól haladt. Vackort elhívták mérésre, mert 100 cm alatt ingyen lehet bemenni. Ő még -szerintem kis jóindulattal ugyan, de- éppen elfért a rúd alatt, így 2900 ft-ot spóroltunk. Megkaptunk a karszalagokat és bevetettük magunkat a gyerekkertbe. Rögtön a park elején vannak a kicsiknek való játékok, a fiúk egyiktől rohantak a másikhoz. Ugyan 3 év volt a korhatár, de Levi is sokmindenre felült-volt, hogy egyszerre több kört is mentek az autókonvojjal. Legjobban a dodzsem jött be a fiúknak, szerintem vagy fél napot el tudtak volna ott tölteni. Felültünk a kukomotívba is, bár Levinek még kicsit sok volt, amikor felgyorsították a lejtőn és bedőltünk a kanyarba... Pistike még ment egy kört a nagy dodzsemen apával, aztán 2 óra tájban Levi már elkezdett hajazni és hazafelé vettük az irányt. Ebéd után -apával egyetemben- mély álomba is merült a galérián.

anyák napja

Kicsit átveszem a gyerekektől a stafétát...

Múlt héten megvolt az első anyák napi ünnepség az oviban! Nagymamát is meghívtuk, együtt vártunk a műsort. (Állítólag már reggel nagy volt a készülődés, sütit csináltak.)

A szülőket az üres csoportterembe engedték be, kis székekre lehetett ülni. Kintről szép sorban, a "tekeredik a kígyót" énekelve érkeztek a gyerekek. Komoly műsorrend volt, 10 mondókával készültek. Mi elöl ültünk, jól láttunk. Vackor egy darabig nem látott, de aztán észrevett, mert nagymama szólongatta... Innentől persze nem akart szerepelni, hiába nógattam, csak jóval később csatlakozott újra be a körjátékba. Igazából apát várhatta (és tesit hiányolhatta), mert kérdezgette hol van(nak). Haza akart menni, de csak kihúztuk valahogy. Az ajándékozásnál is volt egy kis malőr: először üres kézzel maradt, mert a készített virágot másnak adták oda. Aztán minden elrendeződött! Jól sikerült a süti is, a dadus kínálta körbe. Kicsit maradtunk, fotóztunk, aztán felkerekedtünk. Ja, és az elemek, már megint nem bírták a strapát, pedig előző nap raktam bele a gépbe. Állandóan rendetlenkedett, csak 5 képet tudtam nagy nehezen csinálni.

casting

Még áprilisban leszólították nagymamáékat az állatkertnél, hogy 4-18 év közötti gyerekeket keresnek statisztáláshoz. A nevünkben is jelentkeztek, hó végén mentünk válogatásra az International Models Group Kft irodájába. Jó sokan voltak, egy adatlap kitöltése után tájékoztatás volt, majd korcsoport és név szerint szólítottak. Pár kérdés erejéig bementünk egy kis szobába egy nénihez. Velem is beszélgetett, vigyorogtam, ügyesen válaszolgattam. (Fotózásra és statisztálásra írtak be...) Aztán az útunk előtt hívtak, hogy máj.2-án mehetünk a második fordulóra. Természetesen lemondtuk és végül egy 5-ei időpontban egyeztünk meg. Megint kérdezgetett egy néni és anyának beszélt valami szerződésről is. A részletek nem voltak túl bíztatóak: 2 éves időtartamra vállalják a munkák közvetítését 20%-os jutalékkal. Csinálnak portfoliót, bemutató kártyát, regisztrálnak és az internetre is felraknak. Persze nem ingyen, mindezt potom 150 ezer ft-ért. Lehet részletre is fizetni, de ledolgozni nem! (Pedig azt szerettük volna, nincs erre felesleges pénzünk...) Garanciát nem biztosítottak, csak a saját érdekeltségükre (az a bizonyos 20%) hivatkoztak. Anya itt szépen meg is köszönte és mentünk is haza.

Amúgy egyik bölcsis társunk anyukájától hallottuk, hogy igazából a pénzre megy ki a dolog: csomót kérnek a portfolióért, de konkrét munkát nem adnak. Őket is bapalizták , még a tv-ben is volt erről a cégről szó...

A munkahelyemen viszont egy volt kolleganő által egy másik ügynökségről értesültem sokkal kedvezőbb feltételekkel. Éves regisztrációért kell 3000 ft-ot fizetni, jó kapcsolatokkal rendelkeznek és agilisak is-már többször hívták az ő Levijüket. Van is irodájuk a kerületünkben, szerintem hamarosan felkeressük őket. Hátha "felfedezik" a fiúkat...

Tiszafüred

A május elsejei hosszú hétvégét Tiszafüreden töltöttük unkotestvéreinkkel és nagymamával. A szállás szuper volt, mindenkinek tetszett és kényelmesen elfértünk az apartmanházban. Az időjárás lehetett volna jobb is, de így is feltaláltuk magunkat.

• Első nap a helyi majálist néztük meg: ugráltunk a légvárban, futkároztunk a tóparton, játszótereztünk, míg a szél haza nem kergetett. Részemről volt egy kis motorozás, majd fürdés nélküli mély álomba zuhanás történt. Tesó is hamar elvonult, bár még szórakozott egy darabig...




• Másnap esett az eső és beszorultunk a házba. Azért nem kellett félteni minket, jókat autóztunk, bunkereztünk Lacikáékkal. Nagy volt az egyetértés, a pár nap alatt teljesen összenőttünk. Délután mentünk csak le a partra, hogy Laci (keresztapa) horgászjegyet vegyen. El is kapott az eső, egy parti étteremben palacsintázással vészeltük át a zuhit.


• Szombat délelőtt jó idő volt és sikerült felkeresni a tisza-tavi vízi sétányt. Motorcsónakon vittek be a kiépített palló úthoz, ezen tudtuk körbejárni a madárrezervátum területét. Egész nagy gyalogtúra volt (1,5km), derekasan álltam a sarat és a végén még a kilátóba is felmentem. Délután pecázni mentünk, de az eső egyből visszakergetett minket.:( Apáék maradtak csak lent, néhány törpeharcsát és keszeget fogtak.
  
• Vasárnappal nem volt szerencsénk, szemergett az eső. Anyáék lovagolni szerettek volna, de nem ért rá a lovász, így inkább hazafelé vettük az irányt.

Nagyon jól éreztük magunkat, Vackor sűrűn emlegeti a házikót. Remélem, jövőre is eljövünk ide!:)

ovi hírek

• Múlt kedden elmaradt a szokásos torna óra, mert bohócot vártunk. Nagyon élveztük a műsort, vicces volt, ahogy dudált és eldőlt a bohóc. Másnap folyamán gyerek- és szülővendégek jöttek bekukucskálni a csoportba, mert nyílt nap volt az oviban. Pénteken volt a sztrájk, de mi a tesivel mentünk. Csak 4 csoport üzemelt a 8 helyett, a földszinten voltunk vendégségben. Tetszett a dolog és nem volt velem gond.
• Ezen a szerdán kirándulni voltuk a Budakeszi Vadasparkban. Nagyon izgultam, hogy anya bepakolja nekem a kekszet, indulás előtt még ellenőriztem is a hátizsákom-benne volt. Nagyon sok állatot láttunk, otthon anyának a rókáról és a mókusról meséltem. Az óvónénik a kilátóba is felvittek minket. A buszon Bence barátom mellett ültem, hazafele egyedül én nem aludtam el. Nagyon jó volt: jól éreztük magunkat és jól el is fáradtunk. Nóra néni fotózott is, majd mail-en átküldi anyának a képeket. Kicsit elhúzódott a program és így az ebéd, mert csak negyed 3-kor feküdtünk le aludni. A többieket kelteni kellett, velem nem volt ilyen gond, mert el sem aludtam...
• Délután még megnéztük az ovis judo edzést. Szájtátva néztem a térdelőküzdelmet, a végén tapsoltam a győztesnek. Igazából fáradt voltam, így nem túl lelkes és a végét már nem tudtam kivárni. Meguntam és kértem anyát, menjünk haza. (Amúgy aztán már 2 percen belül vége is lett az edzésnek.) Hazafele elkapott az eső, már többször megáztunk. Múltkor pont esőben szállítottak le a troliról, a villamoson meg olyan tömeg volt, hogy csak a negyedikre tudtunk felszállni! Mindig van valami kalandunk...

igazi bölcsis

Kezdek igazi kis bölcsis lenni, reggelente már nem sírok.
Egész nap játszok, eszek, végigalszom az alvásidőt, nincs velem gond. Általában 11 felé elfáradok, ilyenkor kicsit nyűgös vagyok és nyavalygok, de könnyen meg tudnak nyugtatni a gondozónők.
Anyának mindig nagyon örülök, igyekszem kihasználni a délutánt és mindig a nyomában vagyok. Este kikövetelem magamnak a hajazást is, megint így alszom el. Időnként Vackor is elkapom:



Van egy új kisfiú, aki most szokik be-ez kicsit megzavarta a lelkem. Amikor a csoportban van az anyukájával, sírdogálok mert eszembe jut anya. Aztán, amikor elmennek, már kutya bajom...

Tegnap videóztak a bölcsiben, az egész napunkat felvették. Meg lehet venni a filmet dvd-n (3000ft-anyáék sokallják), de ezt az idén kihagyjuk. Talán jövőre...

motormánia

A múlt hétvége a motorozás jegyében telt!:)

Szombaton Sanyi papáékhoz volt ebédmeghívásunk, előtte bőszen róttük a köröket a házak között. Ennek ellenére nem éheztem meg, alig ettem 4 kanál levest és egy kis milánóit. Levi viszont helyettem is fogyasztott, jól belakmározott és utána nagyot aludt. Hazafele beugrottunk Roziékhoz megmutatni Levi kiütéseit. Kaptunk rá kenőcsöt, meg egy másikat a szétszopizott hüvelykujjára. Mi addig kivételes egyetértésben nagyon jót játszottunk 5-ösben (a 2 lánytesóval és a szomszéd kislánnyal), anyáék már óvodát is nyithattak volna...

Vasárnap sokáig aludtunk, csak 9-kor tértünk magunkhoz. Reggeliztünk, összekészültünk és mentünk Mónikáékhoz. A téren szinte csak motoroztunk, tesi kicsit hintázott én meg Lilla biciklije felé kacsingattam. Nagymama születésnapját finom ebéddel ünnepeltük, hát ma se vittem túlzásba az evést. (Anya mérges is volt miatta...)

Azóta is tart a szerelem, ha tehetjük, ovi után kicsaljuk anyát a játszótérre egy-két körre.

2. hét

• A BKV sztrájk miatt hétfőn kocsival mentünk bölcsibe és vittünk 1 csomag pelust is. Eső miatt nem tudtunk kimenni az udvarra, de így is jól elvoltam. Szépen ebédeltem, aztán jött is értem anya. Sajnos köhögtem és folyt az orrom, anya mindenfélét bevetett, nehogy beteg legyek. Itthon nagy sírást csaptam, nem tudtam elaludni. Végül anya megszánt, bejött és engedett kicsit hajazni. Fél perc se kellett és 3 órás álomba szédültem!


• Kedd reggel nagyon türelmetlenkedtem, állandóan anya nyomában koslattam. Kicsit sírtam az elváláskor, de hamar megnyugodtam. Jól ebédeltem és 3 perc alatt el is aludtam a többiekkel! (Anya titokban a folyosón várt.) 2 órát aludtam, kissé kómásan ébredtem. Hazamentünk, kicsit játszottam és indultunk Vackor fellépésére.


• Szerdán korán beértünk, anya fél 8 után adott át a gondozónőmnek. Voltunk az udvaron is, jól elfáradtam. Mikor bejöttünk sírtam és anyát hiányoltam, de ölbe vettek és hamar meg tudtak vigasztalni. Egyedül aludtam el, 2 és fél óráig fel se keltem. Utána uzsonnát is adtak, tisztába tettek és mehettem anyához. Nagyon jó kedvem volt és kevesebbet is köhögtem.

Még a múlt hét egyik estéjén elcsórtam és gyorsan kipróbáltam Vackor alvós kellékeit:



• A szokásos koreográfia szerint telt a csütörtöki napom: sírás udvar után, evés, alvás, uzsi. Nagy örömködést csaptam anyának, mentünk Vackorért, utána meg a Városligetbe motorozni. Este 8-kor már ágyban voltunk, gyorsan el is csendesedtünk.


• Tegnap a bölcsibe menet összetojtam magam, anya tehetett tisztába! Kivételesen sírás nélkül mentem be a szobába, ahol a gyerekek éppen rajzoltak. A nap folyamán ugyan párszor emlegettem anyát, de már nem sírtam az udvarról bejövet. Szépen ettem, végigaludtam az egész alvásidőt. Délután játszótereztünk és a szomszédnál kutyáztunk.

fellépés

Kedden az ovi névnapját ünnepeltük és minden csoportnak pár perces műsorral kellett készülnie, amit egy iskola tornatermében adtunk elő a szülőknek. Mivel mi vagyunk a legkisebbek, mi voltunk az elsők. Mindenki izgatott volt, sokan eljöttek. Először a "tekeredik a kígyót" énekeltük és jártunk körbe-körbe. Én a sor végére kerültem Ildikó néni kezét fogtam. Eleinte még nézelődtem (anyát kerestem), de aztán ügyesen bekapcsolódtam. Aztán jött a "sétálunk, sétálunk" és még két másik, aminek nem tudom a címét. A végén a körjátékban én voltam az utolsó születésnapos. (Anya azt hitte, előre megbeszéltük, de nem. És így is nagyon ügyes voltam!) Nagy tapsot kaptunk, szépen meghajoltunk és mentünk az öltözőbe. Sajnos anya fényképezőgépe pont lemerült, nem tudott fotózni. Talán egyszer be tudunk gyűjteni valakitől képeket...

Tesi is eljött megnézni, de anya szerint elég aktív volt. Az utolsó csoportot már nem tudták végignézni, ki kellett vinni Levit az udvarra. 6 után estünk haza, egyből mentünk is pancsizni. Este nem kellett altatni!

Anya egyébként nagyon megdicsért és másnap Nóra néninek is gratulált.

első hét a bölcsiben

Megkezdtük a bölcsit, még tart a beszoktatási időszak (2 hét)! Egész jó kis hely, sok játékkal és kispajtással. Azért nem volt teljesen zökkenőmentes a hetünk, tesó nyomta a hisztiket, de majd csak belerázódunk.

• Hétfőn 9-re mentünk: leadtuk a szükséges papírokat, bekaptam egy gyors reggelit a folyosón és már mentünk is az öltözőbe. A szobában egyből körbe néztem és autóra pattantam, nem féltem elmenni anyától. Az udvaron nem lehetett lerobbantani a motorról. Másfél óra múlva mentünk csak haza, szépen elköszöntem mindenkitől. Itthon gyors ebéd után 2,5 órát aludtam. Aztán mentünk Vackorért és anya kivitt minket a Városligetbe-csak fürdésre értünk haza. 9 előtt már mindketten húztuk a lóbőrt...


• Kedden már nem csak autóztam, hanem kezdtem felfedezni a többi játékot is. Ropiztam a többiekkel, tízóraira pohárból teáztam. Az udvaron kipróbáltam a csúszdát és homokoztam is egy kicsit. Hazafelé beiratkoztunk és befizettünk az ebédet. Otthon megint 2,5 órás nagy alvást rendeztem.


• Szerdán korán érkeztünk, már a gyerekekkel együtt reggeliztem. Jót játszottam és nem sokára mentünk is az udvarra. Először fel se tűnt, hogy anya oda már nem jött ki... Aztán valahogy észrevettem a folyosón (pedig próbált elbújni) és kivertem a balhét, de nem engedtek hozzá-hamar megvigasztalódtam. Udvar után kis játék és mehettem anyához! Nagyon elfáradtam, kiterülve aludtam.


• Csütörtök reggel nagyon igyekeztem a gyerekekhez és egyből belevetettem magam a játékba. Visszahívtak elköszönni anyától, ezt fájlaltam, de hamar elfelejtettem a sérelmem, mert érdekes dolgokkal kötötték le a figyelmem. Párszor emlegettem anyát, de ebéd utánra igérték és megnyugodtam. Szépen meg is ebédeltem, csak a végén kellett kicsit segítenei. Hazafele elaludtam a torlin, de 20 perc múlva kipattantak a szemeim és aztán már nem lehetett elaltatni. Cserébe este 8-ra már álomországban jártam.


• Pénteken anya megint az elején elköszönt tőlem. Többször emlegettem a nap folyamán, az udvaron is eltört a mécses. Az öltöztetést végig anyukáztam, majd az egyik gondozónő ölében vigasztalódtam. Ebéd után örömmel vetettem magam anya karjaiba. Otthon gyorsan álomba zuhantam.

Anya szerint nagyon ügyes voltam, jobban tartott a beszoktatástól. Egész jó kis hely ez a bölcsöde, azt hiszem, szeretni fogom. Azt mondják, lassacskán megpróbálhatok bent aludni-még nem tudom, mit szóljak a dologhoz. Majd meglátjuk!

Mezőfalva

Nagyon szupi kis hétvégénk volt apa barátainál. Szombaton reggeli után már indultunk is Mezőfalvára. A háziak már nagyon vártak, a gyerekekkel egyből megtaláltuk az összhangot és mentünk is játszani...

Délután Sárbogárdra látogattunk el egy igazi gazdaságba! Volt ott csomó állat, még pulykát, bivalyt és fácánt is láttunk. Pont akkor tértek haza a bárányok a legelőről, elég zajosak voltak-tesi kicsit megijedt tőlük. Traktorra és pónira is ülhettünk, csak úgy halmoztuk az élvezeteket.

Visszatérve nagyot motoroztuk és csaptunk egy közös fürdést. (9-re mind a négyen aludtunk, anyáék még akkor kezdték el a szalonnasütést.)

Vasárnap gyönyörű időre ébredtünk és a horgásztóhoz mentünk ki. Kicsit fociztunk, de aztán elestem meg apa is cukkolt és kivertem a balhét. Anyáék úgy döntöttek, inkább átmegyünk a játszótérre. Ott már semmi bajom nem volt, rohangáltam, csúszdáztam. Sikerült egy biciklit is kölcsönkérni, lelkesen róttam a köröket. Aztán undok voltam Adriánnal és anya visszaadta a kölcsön bicajt. Ekkor tört ki az újabb hiszti, csak nehezen nyugodtam meg.

Ebéd után kis játék és jöttünk haza. A kocsiban elaludtam, itthon megint hiszti-Pisti voltam. (Lehet, hogy az óraátállítás miatt?!)

hőemi

Hétfőn apa vízzel öntözte anyát...hát, nem volt tőle elragadtatva!

Laza napunk volt, csak este ugrottunk át Roziékhoz (babamasszázsos ismerősök) anyával locsolkodni. A verset még anya mondta helyettem, jövőre már ígérem, megtanulom én is. Gyorsan bezsebeltük a csokitojásokat és kezdődhetett a játék. Nagyon jól éreztük magunkat, 9-ig maradtunk!:) (Még szerencse, hogy csak egy sarokra lakunk egymástól.)

Tegnap még itthon voltam, délelőtt a Klauzál téri játszótérre ugrottunk ki. Ma már oviztam és ahhoz képest, hogy reggel még nem akartam ott aludni (ezt néha bedobom), nagyon jó napom volt. Sokat játszottam, jókedvben telt az idő.:)

Tegnap délután megkaptam a 18 hónapos szurimat. Nagyon ügyi voltam, megint épp csak nyekkentem, mint a második vérvételkor. Anya begyűjtötte a bölcsis papírokat és hétfőn már megyünk a gyerekekhez. Szuri előtt a védőnéni megmért: 11,2 kg és 84 cm vagyok.

Este gyorsan kidőltem, hang nélkül aludtam egész éjjel! 6-kor nyomtam be a tejeskávémat, de utána ájulás volt 9-ig. Anya melegnek talált, be is dugta a hőmérőt és igaza lett: 37,6. Kaptam Panadolt, aztán nagyot lustálkodtunk. Délután már vígan játszottam a tesóval, éjjelre azért kaptam egy kúpot...

húsvét

Múlt héten hányásos-hasmenéses vírus tombolt az óvodában, még az óvónénijeink is betegek lettek. Szerdától a medve csoportban vendégeskedtünk. Nagyon jól megvoltam, aranyosak voltak az ottani gyerekek és az óvónénik is. Gond nélkül ettem, aludtam, játszottam-tetszett a különleges helyzet. (Pénteken kétszer volt hasmenésem, de szerencsére nem lett folytatása.) Anya is örült, hogy ilyen könnyen viseltem a változást, mert nyáron majd összevont csoportok lesznek.

Hétfőn újra a saját csoportunkba fogadott a saját óvónőnk!:) A héten minden a húsvéttal volt kapcsolatban az oviban. Díszítettünk, nyomdáztunk, festettünk, csütörtökön pedig ünnepi reggeli volt: rántottát ettünk. Sőt! A nyuszi eljött az oviba és mindenkinek hozott ajándékot!:) Kaptunk két csokit, kis plüss kutyát és mini cserepes virágot. Délután Sanyi papáék jöttek látogatóba és hozták el a nyúlcsomagot könyvek, csokik formájában. A nagypapa meg kis disznótorost hozott szerdán sonka, szalámi és tojás formájában.

Péntek délelőtt Lillához mentünk játszani, anyáink meg beszélgettek. Itt sem maradt el az ajándék: kártyákat és csokikat kaptunk a nyúltól. Tegnap a nagymamánál ebédeltünk, itt esernyő és persze csoki várt. (Tesi plüss majmot kapott, anyáék pénzt, könyvet és teát.) Legjobban az utánfutós autót vártam, amit jó előre kinéztem magamnak. Már aggódtam, hogy a nyuszi mégsem hozza meg, de aztán ma reggel megtaláltam a kis kosárban. Abba rakta Levinek a Thomas-os dvd-t is-anya megígérte, hogy este megnézhetjük.

Ma a papa ebédelt nálunk és Ildiékhez megyünk délután, amikor felébred a tesi. Holnap locsolkodás lesz, bár pillanatnyilag apa nem tűnik túl aktívnak ezügyben. Anyát azért biztos megöntözzük, hogy el ne hervadjon...

kis hős

Kedd reggel 6-kor ébresztettem a családot, anya nem élvezte túlságosan. A tejeskávém után ugyan még visszaaludtam, de tesó hamarosan kelt és neki esze ágában sem volt már aludni. Együtt mentünk az oviba, utána anya vérvételre vitt. Úgy döntöttem, ügyes leszek és nem sírok! Így is volt: csak egy kis grimaszt vágtam és nyekkentem egyet a rend kedvéért, amúgy semmi. Anya és a nővérke agyba-főbe dicsértek.:) A leragasztást most sem értékeltem, de nem sírtam akkor sem. (Leszednem nem sikerült...)

A délelőttbe még belefért egy séta is, a Károlyi kertbe mentünk. Korai ebéd után a sok eseménytől teljesen kiütöttem magam és 3 órás nagy pihenést tartottam. Valahogy még este is fáradt voltam, nem sokkal 9 után már megint húztam a lóbőrt.

Pénteken ebéd után produkáltam egy pisit a bilibe! Már másodszor szóltam érte, igaz mindig kakit jelzek. Anya teljesen odáig volt az örömtől. Büszke is lehet...

Szókincsem is folyamatosan bővül, a héten tanult új szavaim: zsiráf, zebra, koszos, virág, traktor. Próbálkozok kimondani a markolót is...

csavargós napok

Végre meggyógyultam és az idő is kedvezett a sétának-ki is használtunk:

• pénteken a Pillangó parkban játszótereztünk anya barátnőjével,


• szombaton a Normafánál voltunk Sanyi papáékkal,


• vasárnap csak a szomszédos játszóra ugrottunk le,


• ma a Margitszigetre mentünk. :)

A legjobban szombaton fáradtam el, már aludtam is hazafele a kocsiban. Aztán otthon ébredtem az ágyamban... Nagyon kiszívott a levegő, ki is pirosodtunk mindannyian. Tesóval sokat motoroztunk, ő bátran száguldott lefelé a lejtőn. Azért én se voltam nyuszi, csak kb. félig mentem fel. Többször segítségre szorultam felfele menet, olyankor mindig megkértem valakit, hogy "segíts". Labdáztunk, motoroztunk, mászókáztunk és gyorsan elszaladt 2 óra.

Ma korán keltünk és korán indultunk sétálni is, 10-kor már villamosoztunk. Napsütéses idő volt, de fújt a szél is. Összegyűltek a felhők és esett pár csepp eső is. Szerencsére nem fordult komolyabbra, de hazakergetett minket és amúgy is indulnunk kellett. Most is jól éreztem magam: lovacskáztam, csúszdáztam, hintáztam és a dombon szaladgáltam.
Itthon alig bírtam kivárni az ebédet, már nagyon álmos voltam. Aztán betermeltem a hamit és kiütöttek az álommanók...

gyógyultan

A kedd délutáni kontrollon a doktornéni hivatalosan is gyógyultnak nyilvánított!:) Tegnap fejeztük be az antibiotikumot, most homeós bogyókat, meg Béres és Cebion cseppeket kell szedni immunerősítésként. Jövő héten megint vérvételes program, húsvét után szurit kapok. Marha boldog vagyok mindkettőtől, de hát ha muszáj...

Sajnos a szerdai eső és a tegnapi bolond szél miatt csak ma tudtunk először sétálni menni. Jót mászókáztam, motoroztam és hintáztam a Pillangó parkban. Ebéd után hamar elaludtam (anya is) és csak 2,5 óra múlva keltünk, amikor apa meghozta Vackort az oviból. Állítólag 2 hasmenése volt, valami vírus szedi áldozatait és a fél ovi beteg. Remélem, nem ragad át rám!

Anya megint a fejébe vette, hogy egyedül kell elaludnom. Ezzel már próbálkozott, csak a betegségem alatt persze minden visszaállt a régi menetrendbe: altatás, hajazás. Sőt! Akkor volt az igazi jó dolgom, anyával aludhattam. Szóval kitalálta, hogy ennek véget kell vetni.:( Berakott az ágyba és hiába ordítottam add ide, úgy tett, mint aki nem tudja miről van szó és nem engedett hajazni. Sírtam, dühöngtem-hiába. Első este 1 órán keresztül vergődtem, mire ledőltem a lábamról és elaludtam. Anya nem kegyelmezett. Másnap csak fél óráig balhéztam. Utána megint minden nappal kevesebbet, úgyse megyek vele semmire...délután is ugyanez a pálya...azért egy kicsit mindig dühöngök, de kénytelen leszek beletörődni. Végtére is elég nagy fiú vagyok már! Aztán meg a bölcsiben sem lesz aki elaltasson...

újra ovi

Majdnem kéthetes kihagyás után tegnap újra mehettem oviba. Csak fél napra voltam, ebéd után apa jött értem. (Hosszabb hiányzás után mindig így szoktuk...)

A beszokás elég nehezen ment, igazából csak februárra sikerült teljesen beilleszkednem. Most már viszont szívesen megyek, reggel sem pityogok anya után. Mindennap megyünk az udvarra, keddenként pedig tornaóránk van-élvezettel rohangálunk.

Egyébként nagyon klassz kis gárda van itt, mindig szerveznek valami programot:

októberben voltunk almát szüretelni,

• decemberben ugye jött a Mikulás (erről lemaradtam) és a karácsonyi ünnepség,


• tartottak medve napot, amiről szintén hiányoztam :(,


• volt télbúcsúztató est a szülőknek-csak anya volt és élvezte.


• Most márc. 15-re és a húsvétra készülünk, aztán lesz majális, sport nap és anyák napja, meg még egyszer megyünk kirándulni.

Szóval itt mindig rendesen zajlik az élet!:)

Vannak külön órák délutánonként, mint pl. angol, speciális torna, vagy a judo. Anya még nem akart beiratni egyikre sem, szerinte egyelőre inkább szokjam az ovis létet. A judo érdekelne és apa is támogat benne, úgyhogy jövőre valószínűleg járni fogok...

A szomszéd épületben pedig üzemel egy bölcsőde, anya hamarosan elkezdi tesi beszoktatását. A cica csoportba fog járni és cseresznye lesz a jele. (Ja, én meg tulipán csoportos vagyok és autó a jelem!)

múzeumban

Tegnapra sétát terveztünk, csak az eső elmosta a programunkat. Anyának így is jó ötlete támadt és apával a Közlekedési Múzeum felé vettük az irányt. Sanyi papáékat is elcsaltunk magunkkal, szívesen tartottak velünk.
Voltak régi motorok és autók, beindították a terepasztalon a vonatokat.:) Élvezettel figyeltem, még elnéztem volna egy darabig... Papáék vettek nekem kismotort és a tesinek is választhattam egyet.

Hazafele nem felejtkeztünk meg anyáról és nőnapra szép virágokat vettünk. Apa nevében is én választottam, anya szerint nagyon ügyesen!:)

Mára is akadt dolgunk apával, a papa autóját kellett a szerelőhöz vontatni. Utána vásárolni mentünk a tescoba, ahol bohóccal találkoztunk és lufit kaptam. Gyorsan a tesinek is kértem egyet, mert én ilyen jó bátyja vagyok. Örült neki, de szerintem anyáék jobban értékelték a jószívűségemet. (A doktornénitől is mindig kérek külön matricát a tesinek...)
Délután jött a nagymama és ő vigyázott ránk, amíg anyáék színházba mentek papáékkal. Utána még feljöttek hozzánk egy jót játszani. Estére már jól lefáradtam, a mese végén félig aludtam.

eredmények

A tegnap délutáni program megint az orvos volt.:( Vackort apára hagytunk, kettecskén mentünk anyával. Előbb még begyűjtöttük a leletet a labornál, de én a sok számból semmit nem értettem. Anya szeme viszont igencsak elkerekedett egy-két értéken.
A rendelés még nem kezdődött meg, de a tömeg már megvolt. Kiszemeltem egy helyes kislányt magamnak, vele kergetőztünk. Aztán egy kisfiúval barátkoztam, bokszolni tanított.
A doktornénivel barátságos voltam, szépen hagytam hallgatózni. Ma még a toroknézés is simán ment! A röntgen hörghurutot mutat, a vérértékek gyulladásra és vérszegénységre utalnak. Kaptam másik gyógyszert és kedden újra meg kell látogatnunk őt... Mikor lesz ebből bölcsizés? Már pedig nagyon szeretnék a gyerekekkel játszani!


Én már nagyon jól vagyok, elevenkedek egész nap. Nem nagyon akarok szót fogadni, anya bosszankodik is rendesen. Minek is elpakolni este, ha másnap úgyis megint játszunk? De ebből anya nem enged, én meg nem akarok pakolni és ezen megy a huza-vona.
Annyira szeretnék sétálni menni, de a tesi miatt nem lehet! Nem baj, apa holnap szabadnapos és megígérte, hogy elvisz a Városligetbe kacsát etetni. Olyan jó lesz! Hétfőn meg mehetek megint az oviba, már nagyon régen láttam a pajtásaimat.

röntgen, vérvétel

Tegnap ebéd előtt hunytam egy nagyot, de délután is elálmosodtam. Anyával ledőltünk aludni, aztán ő valamikor kikúszott mellőlem. Legközelebb a kakaóval és a gyógyszerekkel tért vissza. Hőmérőzés, tisztába tevés és még az orrszívás várt rám. Aztán még orrcsepp és aludhattam volna, de nem ment...nyögdécseltem, furán vettem a levegőt. Anya gyorsan be is állította a párásítót. Kicsit jobb lett, de a kiszáradt torkomra még többször kértem inni. Megint csak fél 12-re csendesedtem el, de most kárpótlásul csak fél 6-kor jelentkeztem.


Anya reggel nem adott kakaót! Összekészültünk és indultunk pápá. Na, az öröm nem tartott sokáig, mert a rendelőbe mentünk röntgenre és vérvételre. A röntgen izé muris volt, csak a kattanására rezzentem össze egy kicsit. Kétszer is vissza kellett menni, mert az egyik "fénykép" nem sikerült. Aztán odaadtak anyának valami leletet és mentünk is tovább. Most jött a java! Egy -amúgy kedves néni- tűt szúrt a kézfejembe. Már láttam rajta, hogy valami rosszban sántikál, amikor mindenféle kémcsöveket készített elő... Kicsit nyafiztam, aztán megszúrt és sírtam. Na nem nagyon, mert ügyesen csinálta. Az sokkal jobban bántott, hogy utána leragasztotta a kezem. Balhéztam is rendesen, mint akit nyúznak, de nem vette le. A folyosó is az oroszlánüvöltésemtől zengett. Után lifteztünk, az tetszett. Többször próbáltam lepiszkálni a ragtapaszt, de sikertelenül. Még átvittük a kémcsöveket a laborba és végre indultunk haza.

A megpróbáltatásoktól fél órán belül elaludtam. Hőemelkedéssel feküdtem, lázzal ébredtem.:(
Megejtettem egy gyors ebédet, ettem fini levest és husikát.

Anya felhívta a dokinénit a láz miatt, vár a délutáni rendelésén. Visszük magunkkal a vérvétel leletét is. Már hazajáró lelkek leszünk-2 hét alatt negyedszerre megyünk...

Most épp apa íróasztalfiókjában szeretnék rendet rakni, de anya valamiért nem engedi. Nekem megfelel a súlyzó gurigatás is! Auuu-ez mégsem jó móka, ráment a kezemre. Anya meg jön a dumával, hogy ugye megmondtam? Ahelyett, hogy sajnálna...

kontroll

Erről Levi mesél:

Múlt hétfőn voltunk bemutatkozni a bölcsődébe, hiszen anya hamarosan dolgozni fog valami piszkos anyagiak miatt. Pont az udvarra mentek ki a gyerekek, vígan csatlakoztam a motorozókhoz. Anya meg addig a részleteket tárgyalta a gondozónőkkel. Tegnapelőtt kezdtünk volna a beszoktatást, csak hát lebetegedtem...

Így ki voltam ütve.

Egy hete lázzal, köhögéssel kezdődött a nyavalyám. Mentünk is a doktornéninkhez bátyóval karöltve, mert ő is köhögött. Megvizsgáltak, elláttak minket gyógyszerekkel és péntekre hívtak vissza kontrollra. Addigra már tüdőgyulladásom lett, kaptam antibiotikumot. Tegnap voltunk ismételt kontrollon. A váróban jót futkároztam, barátkoztam, csak anya nem annyira értékelte. Miért? Nem értem, pedig olyan klassz sok hely volt - pont futkározáshoz való. (Állítólag a váró nem játszótér... Na, ez minket cseppet sem zavart!)

Most már otthonosabban mozogtam a rendelőben, a múltkor kicsit meg voltam szeppenve. Köszöntem is szépen a doktornéninek meg az asszisztensnek: szia! Türelmesen vártam, míg megvizsgálnak, mindig azt hittem, hogy már vége-mondtam is szorgosan: kész? De sajnos nem hagyták lespórolni a toroknézést. (Azt nagyon nem szeretem, de túléltem valahogy.) Még mindig nem gyógyultam meg, most állítólag allergiásba kezd átmenni az egész és hörgőtágítót kell szedni. Jövő hétfőn újra megnéznek, bölcsiről még szó sincs...

Ébredezem...

Itthon egy gyors hami után bedobtam a szunyát, de háromnegyed óra múlva kidobott az ágy. Lehet, megéreztem, hogy itt van Erzsi-a papa párja. Vele nagy barátságba vagyunk, ő nagy kedvencemmé vált. Anyával beszélgettek, meg velem játszott egy kicsit, megvárta a fürdést és a kakaózást, de aztán sietett haza. Vacsi előtt nagy nehezen elpakoltunk, a bátyó igen engedetlen volt. Enni sem akart, sírt és hisztizett kegyetlenül. Anya veszekedett vele, de én is rendesen megmondtam neki a magamét: az etetőszékből osztottam az észt. Nagy nehezen lecsillapodtak a kedélyek -Vackor is evett- és mentünk mesét nézni.

Elpilledtem, de az ágyamba kerülve már nem tudtam elaludni. Anya haját akartam, de nem adta. (Épp a betegségem előtt szoktatott rá az egyedül alvásra, ugyanis addig mindig altatnia kellett. Nem nagyon hagytam magam megfosztani a jótól, de két hét után beadtam a derekam és anya győzött... Most majd kezdheti elölről! Hihi.) Aztán megszánt és hajazhattam, de még így se sikerült elaludni. Biztos átbillentem a holtponton, mert aztán egész éber lettem. Jeleztem, hogy kaki, de csak jól átvágtam anyát. Később meg kiköveteltem a bilit, üléseztem rajta rendesen, de eredménytelenül. Ittam, szórakoztam, végül fél 12-re legyőztek az álommanók. Anya már nagyon örült, nem díjazta a szórakozásomat. A biztonság kedvéért még hajnali fél 3-kor is riadóztattam, hogy nehogy megfelejtkezzen rólam...

Mama

Ma lenne a Mama 54. születésnapja. Sajnos ő már nincs velünk, 2007 novemberében elhunyt.

A születésem (2004.szept.2) után nem sokkal derült ki, hogy végbélrákja van. Mindent megtett a gyógyulása érdekében: vállalta a műtétet, kellemetlen kezeléseket, de 3 év után teste-lelke feladta a harcot.

Szerencsére mindkettőnket megismerhetett, már nagyon várta, hogy unokázhasson.

"Ki jön a házamba?"

Nem tölthetett velünk annyi időt, mint szeretett volna, de így is sok boldogságot szereztünk neki. Egész nyáron együtt nyaraltunk a telken, nagyon szerettem Dunakeszin lenni.

Levi első szülinapján (2007.május 16.) volt utoljára nálunk: Nyáron még élveztük egymás társaságát, aztán már csak mi mentünk hozzá egy-két gyors vizitre. A karácsonyt már nem tölthette velünk...

Anya ma gyertyát gyújtott érte.

próba

Ha már csináltunk fiókot - hogy megjegyzéseket tudjuk írni kedves kisbarátainknak -, gondoltuk, megpróbálunk egy blogot is kreálni. Lehet, ide a fiúk szemszögéből fogunk írni... Amúgy van már egy naplónk a http://lajomanok.blog.babaszoba.hu oldalon.